Salaktalanítok

2007 július 11. | Szerző:

A szalonban kellemes, megnyugtató (és álomba ringató) félhomály fogad. Amint megérkezem, kapok egy helyes kis papucsot meg egy frottírtunikát, ezt kell majd viselnem a kezelés alatt, kivéve persze, amikor fóliába bugyolálva fogok „salaktalanítani”.

Először a Vacustylert próbálom ki: a csőszerű valamibe derékig kell becsusszanni (nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik), majd Eszter egy erőteljes csavarással gyakorlatilag beszorít a gépbe. A köldökömtől felfelé azonban szabad vagyok, akár olvasgathatnék is, ha akarnék, de inkább a pihit választom.

Az enyhe szívó-fújó hatáson kívül semmit nem érzek – a készülék ugyanis a szívás és nyomás segítségével működik, tehát a vákuumot váltogatja az atmoszferikus nyomással. A negatív nyomásnál a vér és az oxigén a lábakba pumpálódik, majd a pozitív nyomásnál az elhasznált vér és a salakanyagok a vénákon és a nyirokereken keresztül a törzs irányába szállítódnak.

Szóval mire jó ez a csodagép? Salaktalanít, hatásos cellulit ellen, sima bőrt és kerületcsökkenést eredményez a felsőcombon, a hason és a fenéken. Eredményekről egyelőre nem tudok beszámolni, de kicsit sem bánom a 30 perces szunyókálást…

A kezelés

2007 július 6. | Szerző:

Egy tikkasztó hétfő reggel elcsattogtam a High-Care Cosmetics Oktató Központjába, a Balassi Bálint utcába. Első alkalommal csak egy állapotfelmérésen vettem részt, ahol kiderült, hogy vészesen keveset mozgok, és a lehető legegészségtelenebbül táplálkozom – no nem mintha ezt nem gyanítottam volna. Aztán előkerült a mérleg, és a centi is – meg nem mondom, mikor találkoztam velük utoljára. Megbeszéltük, hogy egy tízalkalmas kúrát kapok, és hetente legalább kétszer időt kell majd szakítanom a kezelésekre.

Minden kezelés kombinált lesz: az első 5 alkalommal kezdésnek 30 percet fogok eltölteni a titokzatos nevű Vacustylerben, majd 60 perc pihi következik – természetesen betekercselve. A 6. alkalomtól kezdve a Vacustylert felváltja majd a szintén bizarr nevű SPM, a tekercselés viszont továbbra is marad.

A nagy tesztelő csapatban egyébként én vagyok az egyetlen kiváltságos, akinek semmilyen diétát nem írtak elő – a sikeres kezelésnek egyetlen feltétele van csupán: kötelező meginni napi minimum 2,5 liter folyadékot. Magamat ismerve ezt sem lesz egyszerű betartani, de majd nagyon igyekszem. Tulajdonképpen örülhetek, hogy megúsztam ennyivel.

Két év, plusz 12 kg

2007 július 5. | Szerző:

Hosszú évekig ringattam magam abban a tévhitben, hogy szerencsés alkattal vagyok megáldva, így sosem vittem túlzásba a mozgást, és persze a táplálkozásomra se nagyon figyeltem. Aztán az egész napos ülőmunka, a rengeteg kávé meg a sok nassolás szép lassan meghozta a gyümölcsét. A kilók elkezdtek észrevétlenül felkúszni, és egyszer csak azon vettem észre magam, hogy cirka 12 kg súlytöbblet van rajtam.
Ahhoz mondjuk továbbra is ragaszkodom, hogy szerencsés alkat vagyok, szentül meg vagyok győződve arról, hogy viszonylag gyors eredményeket érnék el, ha végre venném a fáradságot, és elkezdenék mozogni, csak az a fránya első lépés nem megy… Szóval ez a kezdő lökés lenne a cél…

Persze nem árt leszögezni még az elején, hogy meglehetősen szkeptikusan állok mindenféle „mesterséges” fogyasztókezeléshez, így nem is volt könnyű eldöntenem, melyiket teszteljem. Végül hosszas mérlegelés után (irtózom a tűktől, így se akupunktúra, se semmi elektromos birizgálás szóba se jöhetett) a body wrapping mellett döntöttem. Végül is mi baj származhat abból, ha az embert körbetekerik?

Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!